메리 크리스마스~
Fandom: Infinite
Páros: L/Myungsoo X Maya/Jungjun (Rika)
Mellékszereplők: Chloé/Micha (Rina), Hoya/Howon, Dongwoo (említés szintjén)
Figyelmeztetés: 18+, felforrósodik a helyzet

- Hiiideeeg van!
Két lány toporgott az
utcán, miközben a hó hatalmas pelyhekben hullt Szöul városa felett.
- Gratulálok –
pillantott rá a másik. – Erre magadtól jöttél rá, Sherlock?
- Jól van, na! – a kissé
dundibb lány följebb húzta arcán a sálat. – Fázós vagyok, nem kell bántani.
- Mert szerinted ÉN nem?
- Maya, szívem, nyugi.
Belégzés, kilégzés. Belé… illetve ne, mert tele megy hóval a szád.
- Már miért me…
SONG.MI.CHA! – köpködte ki az arcába kapott hótömeget a Mayának nevezett, és
üldözni kezdte az elkövetőt. A másik lány röhögve futott a cseppet ideges
barátnője elől, míg egyszer csak megállt.
- Oké, elfáradtam.
Bocsika – vigyorgott rá a másik lányra, aki épp készült kiköpni a tüdejét.
- Komolyan, egyszer meg
foglak fojtani álmodban – lihegte Maya.
- Jungjun-ah, ne legyél
ilyen morcoska! Meghívlak egy forró csokir…izé, kávéra, totálisan kávét akartam
mondani!
- Minimum! – bólintott
Jungjun elégedetten.
- Nézd, itt van is egy
cuki kis kávézó! – mutatott balra Micha. – Bemegyünk, vagy van valami
különleges kívánságod, ahol kávézni szeretnél?
- Kávé – forgatta meg a
szemeit Jungjun. – Onnantól édes mindegy. Bár megérdemelnéd, hogy berángassalak
a Starbucksba, és felvásároltassam veled a fél üzletet. Tele ment hóval az
egész nyakam!
- Akkor ez a cuki kis
hely tökéletesen megteszi, ugye? Remek! – tolta be a barátnőjét az említett
helységbe, ahol lezuttyantak a legközelebbi szabad fotelekbe.
- Szóval, mit kérsz?
- Egy melange-t. Miért
vagy ma ennyire hiperaktív?
- Kikérem magamnak, én sosem vagyok hiperaktív, csak ha
jókedvem van, sokat beszélek.
- Akkor az. Szóval, miért?
- Holnap randim lesz –
vigyorgott Micha.
- Randid? Kivel? Miért
nem szóltál hamarabb? Na, várjál… Holnap karácsony! Kivel fogok én így
ünnepelni? – Mayának lebiggyedt az ajka. – Megígérted, hogy főzöl nekem! Éhen
fogok halni karácsony napján, és csak te tehetsz róla! Ezt akarod? És
egyáltalán… nagyon remélem, hogy legalább jó pasi miatt hagyod megpusztulni a
legjobb barátnődet!
- Dongwoo… - motyogta
Micha bűnbánóan.
- Mondd, hogy most csak
rosszul értettem, és még csak véletlenül sem egy dínófejű, két ballábas
röhögőgépért hagysz magamra, akit úgy ismertél meg, hogy rád robbantott egy
lábast a főzőtanfolyamodon…
Micha elvigyorodott.
- Nem tudom, mi bajod
Dongwoo-val. Szerintem édes.
- Szerintem ijesztő,
ahogy állandóan vigyorog. És hülye.
- Nem hülye, csak kicsit
lassabban kapcsol. És néha kimennek a fejéből az apró dolgok.
- Persze, mert a
„fordítsd el a szelepet a kuktán, hogy a nyomás ne robbantsa föl az egész
helyiséget” abszolút elhanyagolható információ, igazad van.
Micha elmosolyodott.
- Ha most azon vagy ki,
hogy nekem van pasim, neked meg nincs, akkor közlöm, hogy a cuki barista épp
téged stíröl.
Jungjun villámgyorsan
megpördült.
- Két cuki baristát is
látok, és mindkettő ide néz. Melyikre gondolsz? Az eszméletlenül jóképűre, vagy
arra, amelyik épp az esetem?
- Mióta nem jóképűek az
eseteid? – Micha szemmel láthatóan nagyon jól mulatott.
- Sajnos túl rossz
hatással vagy rám…
- Ezen most
megsértődtem.
- Na, melyikre
gondoltál?
- Az esetedre.
- Szupi! Ha megszerzed
nekem karácsonyi ajándéknak, holnap elengedlek Dongwoo-val randizni.
- Te is tudsz ám zsarolni…
- Psszt! Idejön, idejön!
- Pontosítok: mindketten
jönnek…
- Akármennyire is azt
hiszed, nem segítesz.
Micha vetett egy utolsó
elbűvölő mosolyt barátnőjére, és az érkező fiúk felé fordult.
L-nek és Hoyának épp az
agyára ment az unalom, úgyhogy jobb híján a pultnak dőlve barkóbáztak.
- Gondoltam – ásított L.
- Tárgy?
- Aha.
Hoya körülnézett.
- Kávés csésze?
- Utállak.
A másik elvigyorodott.
- Nem tehetek róla, hogy
zseni vagyok.
- Zseni a francokat.
Csak álmos vagyok, és nem fog az agyam.
- Myungsoo, az elmúlt
három körben a kávés csészére gondoltál. Kezdem azt hinni, hogy nincs is agyad.
- Összekeversz
valakivel.
- Mibe fogadunk, hogy öt
percen belül történik valami, ami felébreszt?
Hoya kibámult az
ablakon.
- Kizárt.
- Na, mégis.
- Jól van, Howon. Ha öt
percen belül történik valami, amitől fölébredek, jövő hónapban vállalom az
összes mosogatást.
- Áll az alku – Hoya
elvigyorodott. Mintegy végszóra, kinyílt a kávézó ajtaja, és két kipirult lány
lépett be rajta.
- Említettem már, hogy
utállak?
- Mintha…
A két fiú csendben
nézte, ahogy a két lány kihámozta magát a kabátjaikból, és helyet foglaltak.
- Tyű.
- Még mindig utállak.
- De legalább nem kell
mosogatnom jövő hónapban.
- Azt remélem, tudod,
hogy így én veszem fel a rendelésüket.
- Meg ahogy a nyuszika
elképzeli! Én láttam őket először!
- Akkor minek hívtad föl
rájuk a figyelmemet?
- Oké, egyezünk meg.
Enyém a vörös, tied a… annak a csajnak tényleg lila haja van?
- Biztos akarod a
vöröset? – vigyorgott L. – A lila jobban néz ki.
- A lila az eseted, és ennyire nem vagy szemét.
- Álltasd csak magad –
veregette meg a vállát Myungsoo, majd felkapva egy jegyzettömböt elindult,
Hoyával szorosan a nyomában.
- Szép napot a
hölgyeknek! – Hoya egy elegáns lépéssel megelőzte L-t, és máris a lányok
szolgálatára állt. – Mit hozhatok?
- Hozhatunk? – lökte
arrébb L.
A vörös hajú lány
szélesen elmosolyodott.
- Hali, Micha vagyok, de
szólíthattok Chloénak is, ő pedig a barátnőm, Jungjun vagy Maya, ahogy szimpi.
Nekem egy banános forró csoki, neki pedig egy melange, plusz a mobilszámod –
nézett édesen L-re. Amaz elvigyorodott, gyorsan lefirkantott valamit, és Maya
elé rakta, aki épp tőröket dobált a
szemével barátnője felé.
- És mondd csak,
szépségem - nézett csábosan Hoya Michára -,
az én számom nem kell?
- Barátja van - vágott
közbe Jungjun, még mielőtt a másik akár a száját is kinyithatta volna.
- Ezt hívják pechnek -
bokszolt bele Hoya vállába L, majd ismét Mayának szentelte a figyelmét. - Más
egyéb? Esetleg a nevem?
- Öhm – köszörülte meg a
torkát Maya. - Igen... az, az nem árthat...
- Myungsoo. Kim
Myungsoo, a barátaimnak csak L. De neked akár még Szőke herceg is leszek...
fehér ló, minden egyéb...
- Hízelgő - mosolyodott
el Jungjun. - De azt hiszem, maradok a Myungsoo-nál. Esetleg a Mr. Perfect...
aha, inkább az. Szóval, Mr Perfect... hány éves is vagy?
Eközben az asztal másik
oldalán Hoya és Micha folytatott élénk csevejt.
- Hű, tényleg? - esett
le a lány álla. - Nézhetem?
- Ha szeretnéd -
bólintott a srác. - Ahogy látom, L úgyis elfoglalta magát.
- Szupi - tapsikolt a
lány. - Mindig is ki akartam próbálni, milyen baristának lenni!
- Akkor lehetsz ma a
segítőm, oké?
Micha élénken
bólogatott, amitől Hoya elnevette magát.
- Na, gyere, csinálunk
neked egy banános forró csokit! - S azzal egyedül hagyták főszereplő
párosunkat, akiket ez nem zavart túlságosan. Oké, legyünk őszinték: észre sem
vették...
- Lakberendezés? - dőlt
hátra L. - Az igen.
- Fogalmam sem volt,
hogy mit akarok kezdeni magammal, csak annyit tudtam, hogy kreatívkodnom kell, úgyhogy elvégeztem a tanfolyamot.
És bejött.
- Akkor lehet, meg kéne
kérnem téged, hogy... a fenébe, nincs itt egy kávé? - nézett körül L.
Maya elmosolyodott: -
Azt hiszem, Micha épp azt csinálja...
- Igazad lehet - nézett
ő is az ügyködő párosra a fiú. - Lelkesnek tűnik...
- Ne aggód, Micha nem
robbantja föl a gépeket, ügyes lány ő... amíg nem kell semmit tartania...
- Szerintem Hoya kézben
tartja... Hé, ha már úgyis belejöttetek, én is kérek egy eszpresszót!
Hoya kinyújtotta rá a
nyelvét, és L visszafordult bájos beszélgetőpartneréhez.
- Miről is volt szó?
- Arról, hogy
lakberendező vagyok, és épp meg akartál kérni valamire...
- Ja, igen! szóval, ha
már ennyire profi vagy, nem lenne kedved...
- Itt a kávé! - perdült
oda Micha. - Egy melange Jungjunnak, és egy presszókávé L-nek.
- Te, Hoya, mennyibe
kerül nálunk a melange?
- Mióta dolgozol itt?
Két éve?
- Jól van, na....
- Ne törődjetek vele -
legyintett Howon, figyelmen kívül hagyva a másik bedurculását. - A ház
ajándéka. amúgy Sir Myungsoo, ki vagy rúgva, találtam egy sokkal nagyobb
segítséget - karolta át Micha vállát.
- Szörnyű barát vagy. És
utállak. És nem is te vagy a főnök, szóval nem rúghatsz ki! De ha már így
alakult - húzta el a száját, amitől Jungjunnak megtriplázódott a szívverése -,
gyere!
L felkapkodta Jungjun
cuccait, megragadta szegény lány csuklóját, aki épp, hogy csak egy kortyot
tudott inni életadó italából (á, nem kávémániás, neem, kicsit sem), máris
rángatták tovább.
- Jellemző - morogta a
lány, mikor már az egyik kirakodóvásárban sétáltak lovagjával. - Egyszer hív
meg valamire, akkor sem kell kifizetnie!
- Ő is remek barát,
ahogy hallom - mosolygott L, amit Maya nagy lelkesen hagyott figyelmen kívül,
remélvén így nem kap szívrohamot.
- Micha nagyon jó barát
- ellenkezett a lány. - Ha nem vesszük figyelembe, hogy lecserélte a közös
karácsonyunkat egy randira a jó eséllyel legkétbalkezesebb pasival, akivel
életemben találkoztam...
L felnevetett.
- Amúgy... - tette hozzá
Jungjun -, még mindig nem tudom, mit akarsz a lakberendezői képességeimmel...
- Feljöhetnél hozzám,
megnézni, mennyire vagyok reménytelen eset lakbarandezés-ügyileg - húzta el a
száját L, amitől Mayának hirtelen nagyon melege lett. - Kapsz egy forralt bort!
- Szóval épp felhívsz
magadhoz, és még le is akarsz itatni...
- Kötve hiszem, hogy egy
pohár forralt bortól nagyon berúgsz, de ha így játszunk, játsszunk így! Söröm
is van...
Maya oldalba vágta, de
csak ennyit mondott: - A sojut jobban szeretem...
- Rajtam ne múljék -
vigyorodott el a srác. - Erre tessék, hölgyem!
- Szép lakás - nézett
körül Maya a kicsi, otthonos helyiségben.
- Ezt most az
udvariasság vagy a szakértelem mondatja veled? - adott a lány kezébe Myungsoo
egy poharat.
- Kompromittáló
kérdésekre nem válaszolok - itta meg egy húzásra az italt Maya.
- A “Lefeküdnél velem?”
kompromittáló kérdésnek számít?
Maya, ha lett volna a
szájában valami, tuti prüszkölve köpte volna ki. De - a házigazda hatalmas
szerencséjére - ilyen eset nem forgott fenn.
- Nem - köszörülte meg a
lány a torkát.
- A válasz nem vagy nem
kompromittáló a kérdés? - vonta fel Myungsoo a szemöldökét.
- Nem kompromittáló a
kérdés.
- És mi a válasz?
- Találd ki!
Maya önkényesen elindult
felfedezni a lakás többi részét - különös tekintettel a hálószobára -, L pedig
a szemével követte.
Említett érzékszervek
azonban majd’ kigúvadtak, mikor Maya - ismét engedélykérés nélkül úgy döntött,
megszabadul a felsőjétől útközben.
Aztán kigombolta a
farmerét, ami elkezdett lecsúszni a fenekéről, kivillantva így a bugyiját,
aztán...
Aztán a lány eltűnt a
szoba mélyén. A pár pillanatig megmerevedetten bámult utána - egy bizonyos
testrészénél szó szerint is érthetjük a dolgot -, majd gyorsan ledobott még
egy szíverősítőt, és a szobájába rohant.
Nem nagyon mert a földön
kívül mást nézni, de ahogy kerültek elő a ruhadarabok - a farmernadrág, egy pár
vastag harisnya, egy harisnyatartó és végül egy melltartó -, úgy lett egyre
szorosabb Myungsoo nadrágja is.
Végül rápillantott az
ágyára. A lány ott feküdt rajta, szétvetett lábakkal, keze bugyijában.
- Iszonyat lassú vagy -
pillantott a nem kicsit kanos L-re. - Már azt hittem, nekem kell mindent
csinálnom - nyögött fel, ahogy magát kényeztette.
Myungsoo
rekordsebességgel ugrott ki a ruháiból, és csatlakozott Mayához.
- Csak ledöbbentettél
egy ici-picit...
- Chloé ezért nem
engedi, hogy sokat igyak. Tudod, átvehetnéd ám a dolgot...
L-nek sem kellett
kétszer mondani. Gyorsan kikapta Jungjunt a bugyijából is, és belecsókolt
nőiességébe.
- Ó, atyaég! - nyögött
fel a lány, L pedig elmosolyodott a kényeztetése közben. Mialatt nyelvével a
lány vagináját ízlelgette s ostromolta, addig kezei a melleit masszírozták -
mindkettőért hangos, elégedett nyögéseket kapott jutalomba.
Myungsoo hirtelen
hátrahajolt, hogy megnézze, a lány mennyire lett felizgatva, és elégedetten
tapasztalta, hogy az arca kipirult, szemei csillognak, a teste minden porcikája
hívta a fiút, hogy érintse, csókolja, tegye magáévá.
A fiú a lány fölé
mászott, és ajkaival lecsapott a lány sajátjaira, és most ujjával ingerelte
partnerét. Nem sokkal később már mindketten légszomjjal küzdöttek, és meg
kellett szakítaniuk nyelvük táncát, csak azért, hogy Jungjunból kiszakadhasson
egy hatalmas kiáltás.
L elmosolyodott. Tudta,
mit jelent a lány reakciója, érezte is a gyönyörcseppeket a kezén.
Egy hirtelen mozdulattal
megfordította magukat, így ő került alulra, Maya pedig ráült.
- Lovagolj meg! -
suttogta érzéki, rekedt hangon.
A lány erejéből már csak
egy bólintásra futotta, és tette, amit a fiú kért.
Megfogta a farkát, és
óvatosan magába csúsztatta. Felkiáltott az érzéstől, ahogy a másik teljesen
kitöltötte.
- Tényleg Mr Perfect
vagy, ha? - mosolyodott el.
- Neked bármi - húzta le
magához L, hogy éhesen kapjon a lány ajkai után. Ringatni kezdte a csípőjét,
Maya pedig átvette a ritmust, később az irányítást is.
A levegő tele volt
elektromossággal, szenvedéllyel, zilálással.
- Még! Istenem,
Myungsoo, még, még, még! - sikítozta a lány.
A tempó egyre gyorsabb
és gyorsabb lett, a levegővételek egyre szaggatottabbak, mígnem mindketten -
Maya egy sikollyal, L pedig egy hangos hörgéssel - el nem élveztek.
Maya rárogyott Myungsoo
testére, amaz pedig magához ölelte a lányt.
Egyikük sem szólt
semmit, csak hallgatták a másik szívdobogását és egyre egyenletesebb légzését.
A szoba csöndjét
hirtelen egy éles hang zavarta meg; Jungjun pedig rögtön rájött hogy SMS-e
érkezett.
Odamászott a
nadrágjához, aminek a farzsebében volt a kis kütyü, kihúzta, elolvasta az
üzenetet, és majdnem fejbe vágta magát. Az üzenet Michától jött, és ez az egy szó
állt a kis képernyőn:
Szívesen :D


Szia, nagyon tetszik az írásod, az I Dare Younak lesz folytatása???
VálaszTörlés